Kovács Gábor - Sillye Jenő: Perzsa oratórium

Kovács Gábor papköltő verseire Sillye Jenő írt zenét, melyben komolyzenei és könnyűzenei jelleg ötvöződik. A Karácsonyhoz és Vízkereszthez kapcsolódó oratórium a napkeleti bölcsek témájából kiindulva szimbolikus képekben reflektál a Megváltó érkezésének szellemi jelentőségére.
Az 1980-as évek első felében készült amatőr felvétel előbb CD-re került (1999-ben), majd számítógépre (2024.), ezután videót készítettünk róla. Ennek során az oratórium számaihoz mesterséges intelligenciával készült képek kerültek illusztrációként. Ezek a képek bizonyára nem olyan szépek, mint az oratórium szövege és zenéje, de talán érdekes kiegészítést jelenthetnek - ezek készítésével igyekeztünk kihasználni korunk új technikai lehetőségeit.
Néhány fontos további gondolat (elemzés, magyarázat) az oratórium szövegével kapcsolatban itt található:
keresztenyszocialis.blogspot.com/2024/03/kovacs-ga…

Mindenesetre itt is jónak tűnik leírni legalább némi bevezetőt.
"Valami kedves, derűs darabot várnék a Kisjézusról, pásztorokról, háromkirályokról. Erre kapok képeket a Gonosz fenyegetéséről, emberi lelkek nyomorúságáról, szenvedésről? A Jelenések könyve apokaliptikus képeihez hasonlókat? Mi ez? Keresztút Karácsonykor?" Okozhat ilyen érzéseket abban, aki előzetes ismeret nélkül, a szokásos karácsonyi hangulatot várva hallgatja, nézi meg. Lehetne a Perzsa oratóriumot "szomorú Karácsonynak" hívni - de ezzel szemben helytállóbb úgy hívni, hogy "megrendítő Karácsony" vagy "mélyen elgondolkoztató Karácsony". Mert azt a nagy döntést, annak a súlyát és jelentőségét mutatja be, hogy a második isteni személy, a Fiú, Jézus Krisztus emberré testesült, ezzel elvállalta, hogy sorstársunk, testvérünk és szolgánk lesz - Urunkból és Teremtőnkből - és akár az emberi gonoszság áldozata is. Azé, amellyel sokszor mi magunk is találkozunk annak áldozataiként - vagy tetteseiként, vagy legalább megkísértettjeiként.
Így szinte egy "karácsonyi Nagyböjt" hangulata van ennek a műnek, és a "Karácsony" szó kapcsán egy másféle hangulatra, talán a forraltboros Advent, a kisjézusos jászol, a szaloncukrok, csillagszórók, ajándékok "karácsonyi hangulatára" számítót szinte egy Keresztút képeivel szembesíti. No meg a Jelenések könyvére emlékeztető képekkel. Mert a Sátán "evilág fejedelme" (Jn 12, 31). A Gonosz uralta evilágot Jézus megtestesüléséig és uralja ma is a Jézus nélküli - a szeretet és igazság nélküli - embereket, illetve az emberi lelkekben, életekben a Jézus igazságának alá nem vetett területeket. Vad, kemény harc folyik a szellemvilágban, a mi lelkeinkben is - nem mert mi akarjuk, hanem a Gonosz támadásai miatt. Jézus megtestesülése, megszületése az egész Világegyetemet megrázó, alapjaiban megváltoztató esemény. A Gonosz erőinek harca már ekkortól megindul ellene - az, amit a Jelenések könyve félelmetes erejű képekben ábrázol. Ezt a harcot is bemutatja a mű Krisztus születése kapcsán.
Jézus szeretete sokféleképpen megérinthet minket - nem csak élete értünk való feláldozásán keresztül, de azért ennek a ténye, a bemutatása fontos kiegészítése a Karácsony amúgy gyakran és sokak számára pusztán édeskés és felszínes hangulatának. Örülünk Karácsonykor - de minek örülünk? Család, szeretet, ajándékok, ételek... És Jézus születésének is? Ja, igen, hát persze...
Ezért talán inkább való ez a mű férfiaknak, mint nőknek? Talán inkább fiatalabbaknak, mint idősebbeknek? Talán inkább olyanoknak, akik kedvelik az erős szimbolikus képeket és az elvontabb művészi stílust? Talán mégis mindenkinek. Biztosan ajánlható olyanoknak, akik szeretnék mélyebben felfogni a Karácsony teológiai, szellemi jelentőségét, és azt, ha az a szokottnál mélyebben megérintené őket - egy drámai és gyönyörű, művészi alkotáson keresztül.

Dr. Tárkányi Ákos és Láng Leon Emánuel, a CMSZ vezetője (YouTube: youtube.com/@CMSZIdojaras)